A gyerekeknek megfelelő mikrobiomra van szükségük, nem pedig antibiotikumokra az immunitás kialakulásához!

Marie-Claire Arrieta mikrobiológus, a Let Them Eat Dirt: Saving Your Child from an Oversanitized World (Hadd egyenek földet: Gyerekeink megmentése egy túlfertőtlenített világtól) című könyv társszerzője.

Arrieta egy interjúban elmondta: „Szerzőtársammal mindketten mikrobiológusok vagyunk, és a beleinkben élő mikrobákat, más néven a mikrobiomot vagy bélflórát tanulmányozzuk. Az utóbbi években a kutatásaink és mások kutatásai is kimutatták, hogy a mikrobiom egészsége életünk korai szakaszában, létfontosságú az egész életen át tartó egészségünk szempontjából. Emellett nem csak tudósok vagyunk, de mindketten szülők is. Úgy gondoltuk, hogy a szülőknek és mindazoknak, akik gyerekekről gondoskodnak, hasznára válhat, ha nyilvánosságra hozzuk ezt az információt”.

Amikor egy baba megszületik, nincsenek mikrobák a szervezetükben. Steril a bélflórájuk. A "honfogalást" a születés pillanatába,n ha a hüvelyen keresztül jutnak a külvilágra, az anya hüvelyébe költöző parányi élőlények sokasága fogadja, amit lenyelve, bőrére nyilásaiba kerülve elkezdődik a "honfoglalás" Ezért már számos klinikán az újszülötteket nem mosdatják meg. Ha császáros, akkor mindezt nem kapja meg, a kórházi baktériumok jók rosszak lesznek akik célba érnek. Néhány kilikán egy speciális tampont helyeznek a hüvelybe, amit ha kiveszik a babát, bekenik vele.

Ezen a képen, a természetes szülés és anyatejes, a természetes születés és tejpótlós, és a császáros baba mikroszkópikus bakterium összeségének eltérését látjuk.

Amint a parányi élőlények bekerülnek, beindítják az immunrendszer megfelelő működését. Ezek nélkül nem lennénk képesek hatékonyan küzdeni a fertőzések ellen. Olyan molekulákat és anyagokat termelnek, amelyek segítenek az emésztésben, kölcsönhatásba lépnek a bélben lévő immunsejtekkel is, szó szerint kiképzik őket, mint egy hadsereg katonáit. Az immunsejtek csak ezeknek az anyagoknak a révén juthatnak hozzá ahhoz az információhoz, ami alapján megtudják, „mi a dolguk”. De ha ezek a kiskatonák fáradtak, gyengék, vagy nincsenek, akkor nem tudják ellátni a feladatukat.

Arrieta egy interjúban elmondta: „Szerzőtársammal mindketten mikrobiológusok vagyunk, és a beleinkben élő mikrobákat, más néven a mikrobiomot vagy bélflórát tanulmányozzuk. Az utóbbi években a kutatásaink és mások kutatásai is kimutatták, hogy a mikrobiom egészsége életünk korai szakaszábana legfontosabb és létfontosságú az egész életen át tartó egészségünk szempontjából.”

„A génjeink egyszerűen nem változnak ilyen gyorsan” – mondja Arrieta. „A kutatások következetesen azt mutatják, hogy ezen betegségek fokozott növekedését azok a változások okozzák, amelyek az élet korai szakaszában érik a bélflóra mikrobáit. Pontosabban az a tény, hogy a szervezet nincs megfelelő mértékben kitéve a mikrobákkal való találkozásnak a korai életszakaszban, így az immunrendszer nem kap megfelelő kiképzést, hogy elkerülhessük a betegségek kialakulását”.

„A tanulmányok azt is kimutatták, hogy ha mindent megtisztítunk, ami a csecsemő szájába kerül, az szintén növelheti az asztma kialakulásának esélyét. Az asztma kialakulásának gyakorisága csökken, ha a cumit a szülő a saját szájával tisztítja meg. Mindez arra a tényre mutat, hogy túl tisztán élünk, annyira, hogy ennek már nincs jótékony hatása. A higiénia kulcsfontosságú az egészségünk számára. Nem szabad felhagynunk a kézmosással, de olyan időben kell megtennünk, amikor az hatékonyan megakadályozhatja a betegségek terjedését pld. étkezés előtt és a mellékhelyiség használata után. Más alkalommal nem szükséges. Tehát ha a gyerek az udvaron játszik, nem kell azonnal eltávolítani a földet, amivel összekente magát. Ennek nincs semmi haszna. Meg kell találni az egyensúlyt a fertőzések megelőzése (ami még mindig valós fenyegetést jelent) és a mikrobákkal való egészséges találkozás között. A kanadai University of Calgary docense, és szerzőtársa, Brett Finlay mikrobiológus kifejtik, hogy gyerekeinket manapság tisztább, hiperhigiénikus környezetben neveljük, mint valaha. Azt mondják, azzal, hogy túlzásba esünk, hozzájárulunk egy sor krónikus betegség kialakulásához, az allergiától az elhízásig.”

Az antibiotikumok hatalmas károkat okoznak a bélrendszerben. De tudni kell, hogy akár a husokkal is bevisszük. Ez azt jelenti, hogy a probiotikumokat napi szinten kell pótolni.

A kicsik megfelelő bélflórája az egészséget jelenti számukra. Kezdve a tej megemésztésétől, a kórokozók elleni védelemig. Asztma, allergia, ekcéma, tejallergia, autizmus, ADHD, mind a bélrendszer rendellenessége (dysbiosis) miatt van. A diszbakteriózis az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota a bélben, hüvelyben, vagy a bőrön.