Immunrendszerünk működésének rövid áttekintése:

Az immunrendszer a behatoló idegen anyagokkal szemben kétfajta módon védekezik. A veleszületett, nem specifikus immunitás rendszerén keresztül, amelynek sejtes alkotói (monociták- makrofágok, neutrofil-, eozinofil-, bazofil granulociták, természetes ölősejtek) és oldott elemei (komplement rendszer, citokinek) léteznek. Jellemzőjük, hogy minden behatoló idegen ágenssel szemben ugyanolyan módon viselkednek. A szerzett, specifikus immunitás az évek során alakul ki szervezetünkben. Alapelemei a limfociták (B és T limfociták), amelyek termelése a behatoló idegen anyag hatására fokozódik, majd egy érési folyamatot követően képesek lesznek az adott idegenanyag elpusztítására.

Több száz tudományos vizsgálatot végeztek a jótékony tejsavbaktériumok hatását kutatva, melyek eredménye szerint a rendszeresen szedett probiotikumok segítenek megelőzni a téli időszakokban jellemző náthát, influenzaszerű megbetegedéseket, illetve a megbetegedés esetén gyorsabb és enyhébb lefolyású a betegség, kevesebb a kialakuló szövődmény. Az ember emésztőrendszere a születés pillanatában steril, azaz mikroorganizmusoktól mentes. A belek mikrokörnyezetének benépesülése születéskor a hüvelyen áthaladva, az oda érkezett jótékony baktériumok milliárdjait benyelve, piciny testére tapadva elkezdődik. Majd az első táplálékfelvétel során és az életkor előrehaladtával számos változáson megy keresztül. A "beköltöző" mikroorganizmusok révén egyensúlyi állapot alakul ki, amely különböző okok miatt felborulhat, és az itt zajló folyamatok zavarához vezethet. Ha az anyának is eleve kevés van ezekből, vagy császárral születik a baba, akkor a környezet akár káros baktériumai is beköltözhetnek, ami a továbbiakban számos problémához vezethet. 

A bélflóra egyensúlyának fenntartása nélkülözhetetlen! A normál bélflóra fontos szerepet játszik immunrendszerünk működésében. A velünk szimbiózisban élő mikroorganizmusok meggátolják a bélnyálkahártyán megtelepedő vírusok, gombák, pathogén baktériumok, paraziták szaporodását, gondoskodnak az egyensúly megőrzéséről. Különböző enzimek termelésének köszönhetően részt vesznek a tápanyagok lebontásában, a vitaminok képzésében (B és K vitamin). Azonban a megfelelő  működéshez elengedhetetlen az egyensúly fenntartása.

Hogyan előzhetjük meg a meghűlést, náthát?

A téli hideg, latyakos időszak kedvez a kórokozók elszaporodásának, a hangulatunk is többször ingadozik, mindezeknek köszönhetően esendőbbek leszünk a betegségekkel szemben. Érdemes ezen időszakokra tudatosan felkészülni. Az immunrendszer működését helyes táplálkozással, megfelelő folyadékbevitellel, rendszeres testmozgással edzhetjük, erősíthetjük. A probiotikumok az immunrendszerre kifejtett pozitív hatásuknál fogva segítenek a fertőzések leküzdésében, az ellenállóképességünk erősítésében.

Immunrendszerünk soha nem szűnő működése életünk fontos biztosítéka. Sejtjei folyamatosan fésülik át szervezetünk minden részét, hogy a kórokozók és idegen anyagok hatásaitól megvédjen minket. Életmódunkkal, táplálkozásunkkal, döntéseinkkel ezeket a folyamatokat segítjük vagy hátráltatjuk. Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az – eredetileg – összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.

Mely hatások gyengítik az immunrendszert?

Az egyoldalú, szélsőséges és rostszegény táplálkozás, de leginkább a finomított szénhidrátok (fehérliszt, cukor, fehérrizs), amelyek úgy gátolják az immunsejtek mozgását, mint a sár a mocsárba ragadt katonát, és nem biztosítanak tápanyagot a bélbaktériumok számára sem. A mesterséges ételekben található adalékanyagok, amelyek egyre több allergiás tünetet okoznak. Ezek ugyanis nemcsak ízlelőbimbóinkat, hanem immunrendszerünket is megtévesztik. Az elégtelen folyadékbevitel miatt csökkent vérmennyiség, amely az immunsejtek mozgásterét szűkíti. A mozgáshiány, amely – a kedélyállapot romlása mellett – az ellenálló képességet is csökkenti. A kimerültség, a stressz, az alváshiány, a lelki egyensúlyvesztés, amelyek nemcsak energiát vonnak el, de gyengítik is az immunrendszert. Az antibiotikumok, amelyek a kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is tizedelik.

Az elpusztuló bélbaktériumok helyét más kórokozók, például Candida gombák foglalják el, amelyek ugyan nem agresszívek, de megvan az a képességük, hogy kitöltik a megüresedett helyeket. Valójában nem a gombák szaporodtak el környezetünkben, hanem az ember immunrendszere gyengült le nagymértékben. A csecsemő 95%-os bélflórájával szemben egy mai felnőtté mindössze 20% körüli – döntően az életmód és táplálkozás következtében. A természet nagylelkűsége, hogy a szervezet még így is életképes marad, noha védekezőképessége nagymértékben csökken. Az egyre szaporodó allergiás és nehezen értelmezhető autoimmun betegségek hátterében hasonló okok is állhatnak. Tehát nem annyira a Candida ellen kellene harcolnunk utólag, hanem a hasznos baktériumflórát kellene lenne jó megvédenünk. Ahhoz azonban, hogy legyen mit megvédeni, először helyre kell állítani, ha pedig helyreállítottuk, akkor megfelelő táplálékot is kell biztosítanunk a számukra. Mert örök törvény, hogy a jó bakteriumok kiszorítják a rosszakat. Ez a kiszorítás elve! Ezért létezünk még!

Mit okozhat a hasznos bélflóra nagymértékű csökkenése?

Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, a káros baktériumok száma megnő.Többek között bőrtüneteket (pl. ekcéma, kiütések), „allergiás” panaszokat, emésztőrendszeri zavarokat (a puffadástól kezdve a hasmenésen át a gyulladásos betegségekig), hajkorpásodást és hajhullást, bevont nyelvet, indokolatlan fáradtságot, alvászavart, ingerlékenységet, memóriazavart, hegek, sebek lassú gyógyulását, menstruációs görcsöket, nőgyógyászati gyulladásokat, nyak-, hát- és fejfájást, gyakori megfázást, immungyengeséget (főleg ősszel), de akár meddőséget és sterilitást is… A sort még hosszasan lehetne folytatni. Az emésztőrendszeri tünetek hátterében azonban más ok, gyakran a baktériumflóra gyengülése következtében elszaporodó Candida, ez a gombafaj, megfelelő mennyiségben megtalálható a bélflórában és hasznos, de ha elszaporodik, akkor az probléma. Vagy a különböző ételféleségekkel szemben kialakult túlérzékenység, mint pld a liszt, cukor, tej, mind a bélflóra problémájára vezethető vissza. Az életminőség javítását egyrészt a rostdús tápanyagok segítségével: nyers zöldséggel, idénygyümölccsel, gabonafélékkel, olajos magvakkal, gyógyteákkal lehet. Másrészt a bélflóra baktérium törzseinek visszatelepítésével lehet.Az alapvető a helyes táplálkozás kialakítása, amelynek része kell legyen a hasznos baktériumok életfeltételeinek biztosítása is, és a hasznos bélflóra újraépítése pre- és probiotikummal. Prebiotikumnak a hasznos bélbaktériumok táplálékát, probiotikumnak magát a hasznos bélflórát amit baktérium alkotnak. A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. Ilyenek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő (többnyire vízben oldható) rostok.

A probiotikumok választásánál nemcsak a koncentráció, hanem a minőség is fontos, vagyis az, hogy milyen táptalajon nevelték a baktériumtörzseket. Önmagában az, hogy az élelmiszer tartalmazza, még nem sokat jelent. A jó minőségű probiotikus kultúrát értékes táptalajon (pl. tejsavó, csicsóka) tenyésztik, és kellő nagyságrendű csírát tartalmaz. Amennyiben ez egy kritikus értéknél kisebb, a gyomor-sósav hatására elpusztulva azok nem jutnak el a vastagbélig. Bár a kellő csíraszámot eleve tartalmazó készítmény baktérium-flórájának egy része is áldozattá válik a gyomorban, a fennmaradó hányad azonban képes eljutni a vastagbélbe, hogy ott megtelepedhessen és elszaporodhasson. Ezért (is) jó választás a Natural Immune Control System Zrt magyar cég probiotikumjai, mert kellő életképes probiotikumokt és inulinba "csomagova" védi az parányi élőlényeket!

Mit nyerhetünk a bélflóra helyreállításával?

Elsősorban azt, hogy e hasznos baktériumok – a mi érdekünkben is – végezhetik természet-rendelte feladatukat, és létükért cserébe segítenek megelőzni számos emésztőrendszerből induló betegség (gyulladás, daganat, allergia) kialakulását, szabályozzák a bélműködést, rendezik a székletet, számos létfontosságú vitamint termelnek, erősítik immunrendszerünket. A szoptató anyáknak – az anyatej révén – nagyon nagy a felelőssége gyermekük életereje vagy betegségre való hajlama tekintetében. Ma már nem úgy merül fel a kérdés, hogy hogyan éljünk minél tovább, hanem inkább úgy, hogy hogyan éljünk sokáig jó életminőségben, hogyan maradjunk minél tovább fizikailag, szellemileg és lelkileg is „állóképesek”. Hasznos bélflóránk erősítésével duplán nyerhetünk: nemcsak emésztésünk válik szabályosabbá, de – immunrendszerünk erősödése révén – álló- és ellenálló-képességünk is nagyobb lesz.

Számos kutatási eredmény azt igazolja, hogy ezeket pótolnunk kell folyamatosan, probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmaznunk kell az egyensúly helyreállítása érdekében. A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása.